kilencedik művészeti ág

Igaz ez nem képregény, de üsse kavics...

Valahogy eddig kimaradt Emily Strange a hazai kultúrából, de most végre megmutatja magát. Adott egy lány, aki emlékeit elvesztve ébred egy Black Rock nevű helyen, ahol furcsa módon egy fia fekete szikla sincs. A nem éppen plázacica jellegű hősnő 13 éves, így gyermeki fejjel kell kiderítenie, mi is folyik Balck Rockban, mit akar tőle négy fekete macska, miért van olyan zseb a ruhácskáján, amibe mindent bele lehet rakni, miért tud gólemet építeni, miért lát halottakat, stb...

Emitt egy rajzpályázat linkje, hátha eljut valakihez...

Az Avengers (a "Bosszú angyalai" valahogy kényelmetlen az ajkamnak") sorozatot Brian Michael Bendis kisebb laposodási fázis után Roberto Carlosként rúgta vissza a csúcsra.  A sztori a Polgárháború drámai eseményei után veszi fel a fonalat, (VIGYÁZAT SPOILER)...mert, mint tudvalevő Amerika Kapitány meghalt, Luke Cage pedig egy bandába tömöríti Pókembert, Rozsomákot, Ronint és a két új arcot: Vasöklöt és Dr Strange-et.

Kezdetnek Sólyomszem tér vissza a halálból (ami a Marvelnél sosem feltétlenül végleges), és a Skarlát Boszorkány nyomába ered. Aztán ott van ugye Vasember és a másik Avenger brigád.

Dredd Bíró. Aki a vériszamos, fekete humorú, kőkemény képregény eredetit ismerte valószínűleg közel volt hozzá, hogy felpattintsa az ereit, amikor meglátta, milyen is lett a Stalone nevével fémjelzett filmadaptáció. Nyomokban sem hasonlított a képregényre, igazából csináltak egy szar filmet, aminek ugyanaz volt a címe és ugyanúgy Mega Cityben játszódott. Azonban szeptemberben (bár ez amerikai premier, szóval nálunk csak később) moziba kerül egy újabb filmadaptáció, egy olyan, amely az ígéretek szerint hű lesz az eredeti elgondolás minden beteg sajátosságához.

Mint tudjuk Dredd apó kemény kézzel tartatja be a rendet a nyüzsgő, futurisztikus metropoliszban, gyorshajtásért nem egyszer ölt már...itt egy pér kép mutatóban, reméljük jó lesz, és akkor már csak egy Lobo film kéne Képregény Kapitány boldogságához.

Na, kezdjük a lényeggel...a Death Note sosem volt az a kimondott akciómanga. A feszkó epicentrumamindig az egyes szereplők adott helyzetre hozott stratégiáira, és ezek kölcsönhatására épült. Hatás, ellenhatás, és persze sosem teljesen az sül ki, mint ami el lett tervezve, a véletlen is kíméletlenül közbe tud szólni, persze csak a mi szórakozásunk érdekében.

Azt kell mondjam, ez az utolsó epizód minden eddigi várakozásomat felülmúlta (pedig a léc magasan volt, elhihetitek), persze sok a dialógus, szinte csak abból áll, de az eddig is fontos habarcs volt ebben az építményben. Ez a duma izgibb bármilyen autós üldözésnél, a megkomponált, már-már az őrület határát súroló megoldásoktól megáll a kanál az ember szájában.

Ha eddig sem szeretted, akkor nem ezzel a résszel fogod megkedvelni, max a spoilerezés utáni vágy és a fölös kétezer forint kombinációjában tudom elképzelni, hogy ebben az esetben megveszed. De ha eljutottál idáig, és tetszettek az eddigiek, a befejezéssel sem lesz gondod. A finálé jól reprezentálja, miért is emelkedik ki a mangák mezőnyéből.

Intelligens, udvarias, vonzó...ki ne kedvelné Seung-Hát, a suli legmenőbb, legígéretesebb arcával. Itt van például Nan-Ho, a visszahúzódó, ámbátor kemény csaj, aki csak titokban meresztgeti a srác felé a szemét. Amikor Seung mégis randira hívja, először azt gondolja, ez a megvalósult álom, de sajnos hamar kisül, hogy inkább rémálom, a délceg bájgúnár ugyanis mégsem oly szeplőtlen, mint amilyennek messziről tűnt.

A sztori öreg, mint az orrszarvú, mégis van benne valami. Az annyira király vagy nem visz el új utakra, az szentigaz. Az első epizód egy jól kitaposott ösvényen halad: lány lájkol fiú, lánynak lehetetlennek tűnik elérni, lány igaztalanság áldozata, fiú egy hiéna. Szóval az első rész nem egy mély élmény, de megágyaz a későbbi epizódoknak. A második már jobb is.

Svetlana Chmakova a Tokyoponál a Dramaconnal indult el a pályán, néhány webes cucc után ez volt az első alkotása, amely papíros hátán leledzett. Cmakova tudja mit csinál, még ha nem is mindig világos, hogy a mi is a Dramacon: romantikus vígjáték, avagy dráma. Mondjuk, hogy a kettő furcsa ötvözete.

A sztori nem egy túlzott etvasz, a hősnő, Christie első manga-buliján jár, barátjával Derekkel, akivel együtt dolgoznak egy mangán (lány ír, fiú rajzol). Christie érzékeny teremtés, elveszve és ijedtnek érzi magát, és rászorulna Derek támogatására, aki azonban fütyül a lányra és figyelmét inkább a helyi nagy emlőjű bombázóknak szenteli. Christie persze nem örül ennek.

Ideális karácsonyi dísz vó'na, ha lenne szívem ollóval rámenni a képregényeimre

A Papírmozi ötödik része még a szokásosnál is jobban sikerült. Remek képregények lettek összeollózva és továbbra is megnyugvást adhat, hogy az undergound pulzál.